Ki is az a Massimo Basili?

Massimo Basili neve sokaknak ismerősen csenghet, főleg ha a lovak szerelmese. Több szerencsésnek volt már lehetősége találkozni vele, hiszen előszeretettel látogat Magyarországra. A 2018-as év számunkra biztosan jól indul, mivel a Lovasok.hu szakmai napján ismét találkozhatunk Massimoval.  Aki mindig vágyott élőben látni a szakembert, annak január 18-án a Kincsem Parkban a helye!  

Névjegy:

Massimo Basili, született 1966 augusztus 29-én Olaszországban.

1981-ben kezdett el lovagolni, mint öttusázó és az olasz válogatott tagja ként még hazánkban is versenyzett a nyolcvanas években.

1988-1992-ig lovas katonai szolgálatot teljesített és a hadseregben kiképző tisztként tevékenykedett  a Központi Katonai Lovas iskolában Montelibrettoban.

1993-ban a FISE (Olasz Lovas Szövetség) III-as szintű  oktatója lett, és ebben a minőségében a kilencvenes években több szakágban tanítványaival együtt ő maga is versenyzett.

1999-ben ismerkedett meg Philippe Karl-al aki egy új irányt mutatott neki a klasszikus lókiképzés terén. Ez volt a Könnyedség Iskolája az Ecole Légéréte. Ennek az iskolának a keretein belül 2004-ben szintén az előkelő III-as szintű vizsgákat teljesítette és így vált hivatalosan is, minősített oktatójává, és elkötelezett hívévé, a Könnyedség Iskolájának.

Titkon reméleméljük, hogy egyre kevesebb lovasnak szükséges bemutatni Philippe Karl-t , aki a Könnyedség Iskolájának ( Ecole Légéréte) megálmodója és létrehozója. Azt is csak remélni tudjuk, hogy az iskolát és annak tanait egyre és egyre többen önmaguké teszik. Aki esetleg még nem halott Philippe-ről vagy az Iskoláról és annak lényegéről, mindenképpen érdemes utána nézni és elsajátítani annak tanácsait, amit aztán beépíthetünk a mindennapi lovas életünkbe.

Philippe tulajdonképpen a múltból táplálkozott és olyan mesterek, oktatók tanait vette át, amivel az volt a cél, hogy a lovak élete jobb legyen, itt és most a XXI. században. És, hogy miért érdemes utána néznünk az iskolának? Azt hiszem azzal mindenki tisztában van, hogy az emberek által hagyott ökológiai lábnyomoknak és a körülményeknek köszönhetően – többnyire sajnos – de tagadhatatlanul sokat változott a lovak szerepe ebben a világában. Az elmúlt 100-200 esztendő talán soknak tűnhet elsőre, azonban ha alaposabban megnézzük a tényeket és összehasonlítjuk az előtte végbement változásokkal… rájövünk, hogy valójában nagyon rövid időről van szó, főleg az ilyen léptékű változásokhoz. Gondoljunk csak vissza, mik is voltak a lovak feladatai?  Az embernek “munkatársai “voltak az élet minden területén. Segítettek a ház körül, vagy a földek művelésében, nem sokkal ezelőtt ők segítettek az utakon, az erdőkben és még a bányákban is. Természetesen nem szabad elfeledkeznünk a háborukról sem, ahol hű társakként szolgálták az embert. Ez volt az az idő, amikor még megbecsülték a lovakat, noha nem annyira mint kellett volna, de határozottan jobban, mint manapság. Mikor a gépek átvették négylábú társaink feladatait háttérbe szorultak és az ember méltatlanul kezdett el bánni velük.

A XX. század elejére a régi jó barát egy sportszerré degradálódott. Itt, azt hiszem elég egy szót megemlíteni: futószallag. Ha a jó barát már nem megfelelően veszi az akadályokat, egyszerűen lecserélik, aminek helyébe egy újabb használati tárgy lép, egy másik ló. Lehet ezt palástolni vagy szépíteni, de a tények azok tények. Bárki kezd bele egy komolyabb versenybe, az tisztában van vele, mekkora megterhelést jelent ez a ló számára. Hiszen eredentő funkcióját tekintve – ha ismerősek vagyunk Kassai Lajos, hogyan tartsd a lovat természete szerinti tanításaival –  a ló feladata nem az, hogy minnél nagyobb akadályokat ugorjon át vagy halált megváltva fusson. Természetesen ennek vannak határai. Saját tapasztalat, hogy egy ló igenis élvezheti az ugrásokat, ha azokat megfelelően végzi, és nem megterhelő körülmények között. Ennek a szemléletnek szeretne Philippe Karl is véget vetni. A XXI. század lovasainak ideje lenne észre venni, hogy a ló az nem egy sportszer, a ló egy érző gondolkodó élőlény, aki  most is jó barátunk, és ha jobban oda figyelünk rájuk nagyon jó tanítónk is egyben. Ugye mindenki halotta már azt a mondatot, hogy a ló az egy tükör. Philippe és tanítványai, köztük Massimo Basili azon fáradoznak, hogy minél több lovasnak felhívják a figyelmét erre a tényre és segítsék azokat, akik hosszútávban gondolkodnak akkor, amikor egy lovat társuknak választanak. Legyen szó bármilyen élőlényről, fontos hangsúlyozni a felelősség szót. Ha társul választunk magunk melé egy lovat, az elköteleződést jelent. Egyáltalán nem mindegy hogy ezt hogyan töltik el. A  Könnyedség Iskolája megtanítja, hogyan lehet harmonikussá, és kellemessé tenni az együtt létet,  és a gondolkodó lovast helyezi előtérbe a célból, hogy a lovak ne menjenek tönkre az erő alkalmazása miatt jóval időnek előtte, hanem minél több kellemes órát, napot, hetet de leginkább éveket tölthessünk el velük.

“Az ember csak azt tudja megváltoztatni, amire hatása van. Ez elsősorban ő és a személyiségén keresztül a környezete. Tehát nekem kell megváltoznom ahhoz, hogy mások is megváltozzanak körülöttem. A változás csodája, ami ezáltal bekövetkezik, a sok kis tett összességének igazában rejlik.”

Dunajszky Géza

Massimo Basili érkezik hozzánk január 18-án, hogy egy újabb kurzust tartson, és hihetetlen alázattal tegye közkincsé a hosszú évek alatt szerzett tudását és tapasztalatát. Massimo már 2004-ben az iskola III-as fokozatú hivatalos oktatójává vált. Emelett pedig az Olasz Lovas Szövetség a FISE minősített lovas edzője volt korábban, és több lovas szakágban versenyzett maga is tanítványaival együtt. Előtte az olasz Lovas Katonai Iskola tanáraként szolgált a hadseregben, tiszti rangban, amit az olasz öttusa válogatottsága előzött meg.

Reméljük egyre több munkásságát gondolkodni akaró és gondolkodni tudó lovas társunk jön el, hogy tanuljon Massimotól.

Részletekért kattints: http://klubkartya.lovasok.hu/szakember-talalkozo/

Massimo Basili pedig üzent is a Magyar közönségnek! 🙂

2018.január.14. Homonnai Fanni